-->

2015. február 1., vasárnap

10. - Break up

Tristan Evans

Zene*
Nem húzhattam tovább ezt a kapcsolatot, már így is egy ideje úgy benne vagyok, hogy nem szeretem. Az a romantikus pillanat, amit a koncert utáni nap tettem, az is csak azért volt, mert tudtam, hogy Lisa ezt várja. Nem akart ő elmenni, ahhoz túlságosan is kötődik hozzám, csak azt akarta, hogy teperjek utána. Én meg mint valami jól beidomított állat, megettem.
- Mi töröd ennyire a fejed? - szólt kedvesen. A közös nappaliban ültem, senki se volt ott. Amit később biztos bánni fog, hiszen imád drámakirálynőt játszani.
- Kérlek ülj le, beszélnünk kell.
- Ez valami fontosnak hangzik - mosolygott. Nem is sejtette, hogy mi fog következni. Szerintem már az esküvőnket is megszervezte, hogy hol lesz, kik lesznek ott, mit fogunk enni. Ha jól tudom a ruháját is nézegette, mert azt érezte meg fogom kérni a kezét.
- Sajnálom Lisa, de ez nem fog menni. Egyszerűen elmúlt, az a tűz, amit éreztem. Sajnálom.
- Te most szakítasz velem? Azok után, amiket érted tettem? - vágta hozzám a  párnát, majd még egyet és még egyet. Közben szinte bömbölt és különböző dolgokkal rágalmazott. A hangzavarra berohant Skyler és James. A lány  meglátta Skyler-t. s egyből odarontott. 
- Te - mutogatott indulatosan Sky-ra és elindult fele. - Ez a te hibád. Miattad szakított velem - fröcsögte a szavakat. A lány arcán látszott, hogy minden szót a szívére vesz, mégis a végén gúnyosan felhorkant. 
- Nem lehet, hogy azért, mert egy kiálthatatlan liba vagy? Az elejétől fogva csak gúnyolódtál rajtam, és megjegyzéseket tettél,  s ez mind, azért mert féltetted tőlem Tristan-t?- kérdezte Skyler. Nekem elállt a szavam, ahogy láttam James is döbbenten figyelte a két lányt. Sky időt se hagyott, hogy a másik fél válaszoljon, tovább fojtatta monológját. - Azt hitted a hülye viselkedéseddel jobban fog szeretni? Megmerem kockáztatni, hogy sose szeretett, csak ráerőszakoltad magadat. Rátapadtál és ebből valami bizarr kötödés alakult ki - nem tudom, hogy ezt így gondolja, vagy csak bántani akarja szavakkal Lisa-t, de igaza volt. Lisa-nak nem kellett több és pofán vágta, de Skyler kapásból visszaütött, úgy, mint azon az este. Skyler nem hagyta, hogy Lisa a hajához érjen, megfogta mind a két kezét és erősen leszorította. - Ne érj a hajamhoz. Szakított veled, fogd fel. Lépj túl rajta, hidd el jobban tudom, mint te azt gondolnád. Neked csak fél év volt, nem francos három év - kiabálta Skyler, elengedte a kezét és az ajtó felé biccentett. Lisa felfogta mit mondott Skyler és a szobába ment, hogy összepakolja a cuccait. Az ajtón, ahol Lisa bement és Skyler között kapkodtam a tekintetemet. Nem értettem ezt az egészet, majd a lány felém fordult. - Egy szemét dög vagy Tristan. Hagytad, hogy én szakítsak vele, én akit nem olyan rég dobtak és megviselt. Borzalmas ember vagy - minden szava egy tőrként szúródott szívembe, és igazat kellett adnom neki. Ott hagyott engem és a bátyját, csak a helyét tudtam nézni, ahol egykor Ő állt. Fejemet ráztam, nem tudtam együtt lenni ezzel a gondolattal, hogy ezt gondolja rólam. Ki kellett szellőztetnem a fejem, ezért ott hagytam James-t és egyenesen kiszaladtam a hotelból. Már sötét volt, a szél csípte az arcomat és kabátomat ide-oda fújkálta. Nem zavart, hogy átjárt a hideg, sőt élveztem. Minden egyes lépésnél visszamászott a gondolat a fejembe, hogy Skyler ennyire jól átlátta a helyzetet köztem és Lisa között, majd azokat a csúnya szavakat fröcsögte egyenesen nekem címezve. Igaza volt. Talán, ha akkor megragadom a lehetőséget és elveszem Adam-től, maradt volna. Ott maradt volna a családjánál és adott volna nekem egy esélyt. Gyáva voltam és féltem a visszautasítástól, így jobbnak láttam a háttérben maradni, ahogy szoktam.

Egy ideje körbe-körbe sétálgattam, amikor neki mentem valakinek a hotel előtt.
- Tristan, te vagy az? Hála az égnek megtaláltalak - mondta Skyler. Hangjában igazi öröm érződött, nyoma se volt a nem rég történteknek. Azt hittem csak álmodom! A hotelból kiszűrődő fény világította meg arcunkat, ami meglehetősen közel volt egymáshoz. Szememet rabul ejtette tekintette és nem engedte, hogy más felé pillantsak, csak az ő gyönyörű arcára. Ajkaimat óvatosan, apró mosolyra húztam.

- Örülök, hogy te találtál meg - suttogtam. Már megszokásból, annyiszor néztem már meg, de ennyire közelről még nem láttam, puha ajkait. Annyira vágytam, arra hogy végre megérinthessem.  


Sziasztok! 
Ahogy az előző rész végén mondtam, itt is van a vasárnapi rész. A következő lehet úkra szerdán érkezik, s ráállok az egy héten két részre kárpótlásért a sok hiányzás miatt. 
A másik blogomon is ma került fel az új rész: KATT ide, ha olvasni szeretnéd! 

xx, 
Raine Loire

2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett ez a rész, csak így tovább és siess a kövivel *0*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Netti!


      Nagyon szépen köszönöm, sajnálom, hogy csak most válaszoltam!

      Sok-sok puszi,
      Raine Loire

      Törlés